Leírás
A Könyvvezetés és éves beszámoló készítés a német kereskedelmi törvény szerint c. könyvének magyar nyelvű fordításához.
A magyar kiadás és feldolgozás alapja a német FernUni Hagen és az Ernst-Moritz-Arndt egyetemek tanárainak a helyi „Bevezetés a Számvitelbe” jellegű egyetemi kurzus jegyzeteként szolgáló tankönyve.
A könyv több német és angol nyelvű kiadása után került sor a magyar nyelvű fordításra, azzal a céllal, hogy a Magyarországon működő német cégek munkatársai a német számviteli szaknyelv és a német számviteli és fontosabb adózási előírások részleteivel megismerkedhessenek. Az eredeti kiadáshoz képest a magyar fordítás az egyes fejezetek végén röviden összefoglalja, bemutatja a vonatkozó magyar gyakorlatot, segít-ve az összehasonlítást és a tájékozódást.
Történelmileg a magyar kereskedelmi jog és ezen belül a cégjog és a könyvvezetés gyakorlata erősen kötődik a német gyökerekhez. Magyarországon a számvitel jogi besorolás szerint ma a pénzügyi jogba tartozik, ami inkább a közigazgatási jog, mint a magánjog területe. A német kereskedelmi törvény (HGB) 1900. január 1-én lépett hatályba, és ha ma már más néven is (UGB), de részben Ausztriában is hatályos volt. Németországban a kereskedelmi törvény több mint hatszáz paragrafus-ban fedi le azokat a főleg anyagi jogi szabályokat melyeket Magyarországon a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokat és egyes (kötelmi jogi) ügyleteket szabályozó részei, részben amit a Cégtörvény és amit a Számviteli törvény. Mindez úgy kerül ide, ahogy az előző század-fordulón a közgondolkodásnak az felelt meg, hogy egy rendes kereskedőnek hogyan kell működnie, beleértve a cégek felépítését és a fontosabb ügyleteket és hogyan kell vezetni az üzleti könyveket, hogyan kell beszámolni évente a tevékenységről, üzleti eredményről.
Ugyanakkor a részletek mára nagyon szerte ágazóak. Ez a jegyzet tankönyv-szerűen, ellenőrző példákkal részletesen bemutatja a jelenlegi általános német számviteli gyakorlatot és a hozzá kapcsolódó főbb adózási előírásokat. A számvitel és az éves beszámoló szerkezete nagyon hasonlít a magyarra, de az adózásban, még ha látszólag nagy is a hasonlóság, alapvető eltérések is vannak. Csak egy példával: Magyarországon az iparűzési adó alapjának számítása megáll az üzemi eredménynél, de Németországban a Gewerbesteuer alapjába tőkejövedelmek is tartozhatnak.
Németországban a német szabályok szerinti éves beszámoló elkészítése mindig kötelező olyan társaságoknál is, melyek IFRS szerinti beszámolót tesznek közzé. Ezek az előírások német nyelven elérhetők és autentikusak, ezért az egyes fogalmaknak a megfeleltetése a magyar előírásokkal a rendszer megértése szempontjából rendkívül hasznos lehet. Nagyon sok német cég magyar leányvállalatának a beszámolóját konszolidálják, ezért azok a kollégák, akik ezekhez az adatokat szolgáltatják ezen fordítás útján mélységében ismerhetik meg a teljesen hasonló, vagy eltérő szabályokat.
A magyar kiadás egy nagyon jó kezdeményezés az Európai Unióban ugyan közös irányelv alapján szabályozott, de Magyarország és Német-ország között történetileg is rokon számviteli rendszer felépítésének megismerése irányába.
