Leírás
Adózás Európában – XII. Nemzetközi Adókonferencia előadásaiból készült tanulmányok.
Szerzők:
Dr. Asztalos Zsuzsa NAV
Dr. Czoboly Gergely PM, BCE
Csabai Róbert PM
Dr. Darák Péter Kúria
Domokos László ÁSZ
Dr. Funtek Zsolt NAV
Dr. Gubacsi Bernadett PM
Izer Norbert PM
Laczi Ferenc MVSZ
Dr. Magyar Csaba MOKLASZ
Pálszabó Tibor EY
Pelczné Dr. Gáll Ildikó Európai Számvevőszék
Prof. Dr. Csath Magdolna Közszolg.Egyetem
Rabb Andrea MOKLASZ
Siklósiné Antal Gyöngyi PM
Tusnádiné Ágoston Márta Hello Adó
Az Adózás Európában 2018 nemzetközi adókonferencia fő célkitűzése a környező országok adórendszeréről naprakész információk szerzése, a nemzetközi kapcsolati háló bővítése és ápolása mellett a magyar adórendszer időszerűvé vált továbbfejlesztéséhez a szakma javaslatainak összegyűjtése volt.
A szakmai szervezetek széles körű támogatásával a Penta Unió Zrt. és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete által megszervezett XII. Nemzetközi Adókonferencia központi célkitűzése az adórendszer továbbfejlesztésére irányuló alternatíváinak szakmai felvázolása volt.
A témaválasztás aktualitását három tényező támasztotta alá. Egyrészt a nemzetközi adózási környezet jelentős változáson ment/megy át, ami erős hatással van a hazai jogalkotásra is. Másrészt feszítik az adórendszert az elmúlt időszakban felhalmozódott ellentmondások, a megváltozott belső gazdasági környezet. Harmadszor az új kormányzat most alakítja ki új adópolitikáját és ehhez kívántunk szakmai támogatást nyújtani.
A célkitűzések megvalósítását széles körű szakmai összefogásra alapoztuk. A diagnózis felállításában elsősorban a NAV, a PM, az ÁSZ, a Kúria előadóira építettünk. A terápia megfogalmazásában pedig a szakmai szervezetek a MOKLASZ, BIG4, MKVK adótanácsadóinak, okleveles adószakértőinek tapasztalatai, javaslatai játszottak meghatározó szerepet.
A konferencia nyitó plenáris ülésén Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke a választott bíróságok nemzetközi adózásban betöltött új szerepéről, Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kormányzati adópolitika eredményeiről és a továbbfejlesztés koncepciójáról, Dr. Csath Magdolna professzor asszony a kkv-szektor helyzetbe hozásának szükségességéről és lehetőségeiről, Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja a digitalizáció kényszere és lehetőségei miatt átalakuló audit új dimenzióiról, Domokos László ÁSZ-elnök a költségvetési kockázatokról tartottak nagy érdeklődést kiváltó előadásokat.
A plenáris ülés második blokkjában a magyar mozgásteret erősen befolyásoló külső adózási determinációk kerültek bemutatásra. Az előadásokon a nemzetközi tárgyalásokon hazánkat képviselő, a Pénzügyminisztériumban dolgozó okleveles adószakértők nemcsak a nemzetközi szervezetek által hozott döntéseket ismertették, de a mögöttes cél és a magyar adaptáció is bemutatásra került. Dr. Gubacsi Bernadett az OECD közvetlen és közvetett hatásáról, Csabai Róbert az Európai Uniós adókörnyezet változásairól, Siklósiné Antal Gyöngyi a magyar kettős adóztatási egyezményhálózat fejlesztésének kihívásairól, célkitűzéseiről és eredményeiről, Dr. Czoboly Gergely az Egyesült Államok, mint a világ adópolitikáját erősen befolyásoló nagyhatalom adópolitikájáról és adóreformjáról tartottak előadást. Az előadások fókuszába a Magyarországra gyakorolt kihívás és a lehetséges válaszok álltak olyan megközelítésben, hogy ezek a változások a magyar érdekeket, versenyképességet minél kisebb mértékben érintsék.
A plenáris ülés szakmai blokkjában az előadóink az egyes adónemeket vették górcső alá, kiemelve a problematikus elemeket és javaslatokat fogalmaztak meg az adónemek továbbfejlesztésére.
A személyi jövedelemadó keretei között – többek közt – a Bitcoin adózási kérdéseit, a járulékrendszer egyszerűsítését, a tartós befektetési számlák korszerűsítését, az eho szükséges átalakítását, az ingatlan-bérbeadás adminisztrációjának csökkentését és a tőkenyereség adózásának újragondolását tárgyalták az előadók.
A társasági adózás területén a támogatások hazai és uniós szabályozásának értelmezési kérdései, a csoportadózással, az eszközcserével, a tőkenyereségek mentesítésével, az iparág-specifikus szabályok jövőjével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.
A fogyasztási adók területén a jövedéki adózásban és az általános forgalmi adóban, a magyar mozgástér kihasználásának további lehetőségei mellett az áfa kulcsok csökkentésének következménye is vizsgálat alá kerültek.
A nemzetközi konferencia fontos célja volt más országok gyakorlatának megismerése, tapasztalatainak hasznosítása.
A nemzetközi tapasztalok alapján a magyar adórendszer továbbfejlesztésére az előadók a versenyképesség növelés aspektusából foglalkoztak az előadásokban. Így bemutatásra kerültek – többek között – a vélelmezett kamattal, az adómentes személyegyesítő vállalkozási formákkal, a korlátolt felelősségű bt.-kkel, a digitális vállalkozások adóztatásával, a nem véglegesen letelepedett státusz lehetőségével, az osztalék adómentességének magánszemélyekre történő kiterjesztésével, a bizalmi vagyonkezeléssel, a magánalapítványokkal kapcsolatos javaslatok.
Összességében egy nagyon magas színvonalú, jó hangulatú konferencián nemcsak átfogó képet kaptunk a magyar adórendszerről, annak nemzetközi versenyképességéről, de nagyon sok hasznosítható javaslat is született az adórendszer lehetséges és szükséges továbbfejlesztésére. Szakmai elhivatottságból vezérelve a konferencia javaslatait egy szakmai adócsomag formájában eljuttattuk a döntés-előkészítők számára.
Jelen kiadvány célja, hogy a konferencián elhangzott legfontosabb gondolatok a szakma széles körében is megismerésre kerüljenek, vitára sarkaljanak és hozzájáruljanak a magyar adórendszer továbbfejlesztéséhez, versenyképességének javulásához.
